Boden-tó vagy Bodeni-tó a Bodensee?

A helyiség- és természeti alkotások neveinek fejlődése az egyik legérdekesebb olvasmány. Hogyan keletkezik, majd alakul át egy falu, egy város, egy hegy vagy egy tó neve évszázadokon keresztül.

A Bodensee

A Bodensee nevét onnan kapta, hogy Bodmanban, az egyik tóparti településen a középkorban (9. században) volt egy királyi palota. A ma is a tónál élő Bodman grófja (Gróf Wilderich von Bodman) szerint (s lássuk be, egy ilyen ősi család könyvtárában akad azért néhány hiteles forrás) a Nagy Károlyt követő uralkodók, királyok szívesen jártak a Bodman család palotájába az akkor még “lacus brigantinuns”-nak nevezett tó partjára. Ahogy egyre több udvari rendezvényre került sor Bodmanban, a tavat már Bodman-tóként, majd Bodemen- vagy Bodemsee néven említik a középkori krónikák.

A gróffal készült interjú itt olvasható: Bodman grófja

Innen már csupán egy mássalhangzó átformálása kellett a mai Bodensee névhez. Sokan azt gondolják, sokkal inkább a Boden, mint valaminek – itt egy tónak – a fenekére, aljára utaló német szóból keletkezett, s leginkább a mélységére utalhatott. A magyar nyelv fordítási szabályai szerint is ebből kiindulva lett Boden-tó (hiszen az „i”-hez Bodenersee-nek kellett volna lennie), de a köznyelv szinte soha nem így hivatkozik rá. Érzi valahol a köznyelv a történelmi hátteret?

A Bodeni-tó

Kérdezz meg egy Németországban élő magyart, hogy ismeri-e a Boden-tavat, tízből kilencen rávágják, hogy az inkább Bodeni-tó. Talán ők lehetnek elsősorban a felelősek azért, hogy ma már a magyarok többsége így ismeri a három ország határát simogató tavat: Bodeni-tó.

Bodeni-tó útikönyv
Bodeni-tó útikönyv

Én részben a köznyelvben így elterjedt változat és részben egy személyes ok miatt használom a Bodeni-tó kifejezést! A személyes az, hogy elsőként gyermekkoromban találkoztam a Bodeni-tóval, amikor egy, jóideje már Németországban élő magyar vezetett körbe bennünket a tó legnagyobb szigetén, Mainaun. Ő folyamatosan Bodeni-tóként emlgette a Bodensee-t. Én pedig, gyermekként, mindenhová, az előhívott fotóimra, a naplómba, a leveleimbe ezt írtam. Majd idekerültem a tóhoz már felnőttként, tudatában a helyesírás és a fordítás szabályainak és  szembesültem vele, hogy minden itt élő magyar, akivel csak összefutok Bodeni-tónak hívja.

A Bodeni-tó útikönyv

Elkezdtem írni az első magyarnyelvű könyvet a tóról és természetesen a magyar helyesírás szabályai szerint kezdtem eljárni. A könyvem elismert nyelvi lektora ezt üdvözölte is.

Majd a munkám végén jött a szakmai lektor, egy irodalomtudományi szakember, s egy marketingszakember, akiket szintén foglalkoztatni kezdett a kérdés, hogyan is ismerik jobban az emberek a Bodensee-t, Bodeni-tónak, vagy Boden-tónak?

Nagy csata zajlott köztük és a nyelvész között. Mi legyen? Mindenki Bodeni-tóként emlegeti, az internet is így ismeri, de így nem helyes. A csatát nekem kellett eldönteni ezer érv között, s akkor azt mondtam, hogy nekem András bácsi gyerekként azt mondta, hogy Bodeni-tó, így lett az én tavam, legyen annyi szerzői jogom, hogy ezt használom a jövőben, utalva arra, hogy nem személytelenül írok róla, hanem személyes kötődéssel. Szóval igen, a németről fordítás és a magyar helyesírás szerint valóban Boden-tó, de Bagó Tünde “tava” könyvében és weboldalain Bodeni-tó. Amennyiben a névadás történelmi hátterét részletesen górcső alá vesszük, akkor magunk is rájöhetünk, hogy ebből a bodmani történetből sokkal jobban következik a Bodeni-tó, mint a Boden-tó.

Címke , , , , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük